Orbán lenácizásától a szárnyas kapun át a fegyveres határőrizetig

Szent Benedek

A felemás változás éve Ausztriában. Az Orbánt és a magyarokat lenácizó baloldali kancellár megbukott, ugyanakkor a migránsok beözönlését támogató jelöltet választottak államfőnek, az amúgy botrányosra sikeredett elnökválasztáson. Ennek ellenére a bevándorlásellenes párt magasan a legnépszerűbb és győzelemre áll.

A hazájukat szerető és féltő osztrákok. Megállítanak a muzulmán beözönlést.

Szokatlan módon csaknem egy éven át tartott az ausztriai államfőválasztási kampány, amely történelmi eredményt hozott. Ez idő alatt az osztrák kormány egyre szigorította a menekültbefogadás és menedékkérelem megszerzésének feltételeit, így próbált megbirkózni az országba érkezett menekültáradattal.

Az államfőválasztás első fordulóját áprilisban rendezték, akkor hatan indultak a tisztségért. A legtöbb szavazatot az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hofer és a Zöldek pártja által támogatott független jelölt, Alexander Van der Bellen szerezte meg. Mivel az első fordulóban senki nem kapta meg a szavazatok abszolút többségét, egy hónap múlva megtartották a második fordulót kettejük között. A szoros küzdelemben Van der Bellen mintegy 31 ezer szavazattal előzte meg ellenfelét.

A szabadságpárt azonban választási visszaélésekre hivatkozva jogi úton támadta meg az eredményt, amelyet az alkotmánybíróság jóváhagyott és elrendelte, hogy az egész országban meg kell ismételni a szavazást. Az osztrák választások történetében példa nélküli eljárásról volt szó.

A második megismételt forduló eredetileg kitűzött októberi időpontját azonban későbbre halasztották. Az indoklás szerint számos hibásan leragasztott választási boríték miatt nem lehetett volna a szavazást jogszerűen és kifogástalanul lebonyolítani. Így a december 4-e kitűzött megismételt második forduló előtt immár negyedszerre kezdték meg kampányukat a jelöltek.

December elején Van der Bellen a voksok 53,8, míg Norbert Hofer a szavazatok 46,2 százalékát kapta, így a Zöldek által indított független jelölt lett Ausztria új államfője. Az új elnököt várhatóan január 26-án iktatják be hivatalába.

Az államfőválasztás azért is hozott történelmi eredményt, hiszen a második köztársaság (1945 után) történetében először nem a két nagy párt, a jelenlegi kormánykoalíciót is alkotó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból kerül ki az új elnök.

A szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta töltötte be az államfői tisztséget. 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer hivatali ideje 2016. július 8-án járt le, így azóta nincsen államfője Ausztriának. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és csak egyszer újítható meg.

A tavaszi két választási forduló között váratlanul lemondott összes tisztségéről Werner Faymann osztrák kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke. Werner Faymann hét és fél éven át töltötte be tisztségét. Faymann párton belüli támogatottságának megromlásával indokolta távozását és azzal, hogy az országnak erős kormányra van szüksége.

Faymann utódja Christian Kern lett, aki a szociáldemokraták és a konzervatív néppárt alkotta nagykoalíciós kormány élére lépett. Kern korábban az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) vezérigazgatója volt. Bár Kern korábban 20 évig tevékenyen részt vett az osztrák belpolitikai életben, a többi között az SPÖ szóvivőjeként, magasabb tisztséget májusig nem töltött be.

Az osztrák kormány az év folyamán egyre szigorúbb menekültügyi intézkedéseket vezetett be

Az osztrák kormány szigorította a határellenőrzést, szúrópróbaszerűen vizsgálja a magyar, olasz, szlovén határon áthaladókat. A tiroli Brenner-hágóhoz és a stájerországi Spielfeld határátkelőhöz beléptető rendszert építettek, amely a menekültek rendezett átléptetését segíti. Spielfeldnél akár naponta tízezer ember jöhet be az országba rendezetten, azonban március óta nem jöttek át ezen a határrészen menekültek. Az ausztriai Tirolt és az olaszországi Dél-Tirolt összekötő Brenner-hágónál november közepén naponta 20-40 embert tartóztattak fel. Az osztrák hatóságok december közepétől szigorúbban ellenőrzik az itt áthaladó tehervonatokat is, mert az utóbbi időben több menekült e szerelvényeken próbált meg Olaszországból Ausztrián át Németországba jutni.

A nyár elején pedig hatályba lépett Ausztriában a szigorított menekültügyi törvény, amely szerint szükségállapotot is hirdethetnek az országban, ha a menekültek nagy száma miatt veszélybe kerülne a közrend és a belbiztonság.

Amennyiben kihirdetnék a "vészhelyzetet", még a menekültstátusért folyamodókat sem fogadnák az országban, csak a családegyesítésben érintettek, a kíséret nélkül utazó kiskorúak, valamint a kisgyermekes anyák léphetnék át az osztrák határt. A törvénymódosítás tartalmazza a határozott idejű menekültstátus bevezetését is, amely szerint három év után felülvizsgálnák, hogy fennáll-e még a menekültstátusra jogosító körülmény.

A családegyesítés feltételeit is szigorították, a menekülteknek anyagi előfeltételeket kell bizonyítani hozzá, és az eljárás csak három év elteltével lesz megindítható.

A januárban hozott döntés értelmében az országba beengedendő menedékkérők száma 2019-ig összesen mintegy 130 ezer lehet. Ez a szám Ausztria lakosságának másfél százaléka.

Az osztrák belügyminisztérium legutóbbi közlése szerint idén több mint 32 ezer menedékkérelmi eljárás indult Ausztriában, amely a megállapított felső korlát 86 százaléka. Ebben az évben várhatóan nem lépik át a kormány által meghatározott kvótát, amely szerint 37 500 eljárást kezdhetnek 2016-ban.

A kormány januári döntése értelmében 2017-ben 35 ezer, 2018-ban 30 ezer, 2019-ben pedig 25 ezer menedékkérelmi eljárás indulhat az országban. Amennyiben ennél többen érkeznek, akkor a belbiztonság és a közrend veszélyeztetésére hivatkozva bevezetik a szükségállapotot, és Ausztria lezárhatja határait.

2015-ben összesen 90 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, vagyis több mint háromszor annyit, mint egy évvel korábban.

Norbert Hofer. A botrányos elnökválasztáson alig maradt alul, de ő a jövő embere

http://windofchange.blogstar.hu/./pages/windofchange/contents/blog/32837/pics/lead_800x600.jpg
Ausztria,fegyveres európai határvédelem,iszlám terrorista,kitoloncolás,norbert hofer,orbán viktor,osztrák elnökválasztás,trump-hatás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?