A rejtőzködő szavazókban bízik a bukásra álló jobboldali elnökjelölt

Szent Benedek

Botrányról botrányra bukdácsolva küzdötte le magát a biztos esélyesből a legnagyobbat bukó elnökjelöltté a francia jobbközép pártokat képviselő Francois Fillon. Januárt elején mindenki biztosra vette a győzelmét, ma pedig ő maga is csak abban bízik, hogy sok rejtőzködő szavazó van, akik számára ciki elmondani, hogy rá fognak szavazni.

Tényleg a rejőzködő szavazók millióiban bízik?

Ez a magyarázat már önmagában is egy totális öngól, de ráadásul mintegy 8 százalékos hátrányt kellene eltűntetnie az állítólagos rejtőzködő szavazókkal.

Ma már jól látszik, hogy a francia jobboldal egy fontos választást fog elveszíteni Fillon fafejűsége miatt. A pénzügyi botrányai miatt megtépázott tekintélyű politikus képtelen volt felülemelkedni becsvágyán, azaz átadni a helyét egy olyan jelöltnek, akinek jó esélye lett volna győzni. Pedig volt ilyen, például Juppé, de még akár Sarkozy is, akiket az előválasztáson legyőzött.

Fillon nem tud a programjára koncentrálni, nem tud kampányolni, állandó védekezésben van, állandóan magyarázkodnia kell. Ráadásul folyik ellene és családtagjai ellen is az ügyészségi vizsgálat, aminek a vége minden bizonnyal vádemelés lesz.

Ép ésszel fölfoghatatlan, hogy a bukást egyértelműen előrejelző közvéleménykutatási adatok ellenében miben bízott Fillon, amikor nem lépett vissza. A mostani magyarázat, a rejtőzködő szavazókról, nem csak vérlázító, hanem végtelenül ostoba is.

Így aztán a francia jobboldal egy győztes elnökválasztás helyett egy bukással készül a júniusi parlamenti választásra. Ráadásul hiába költözik ki az elnöki palotából a Merkel pincsikutyája, a jelenlegi államfő, a helyére minden bizonnyal egy volt szocialista miniszter kerül, aki jó baloldali szokás szerint most éppen független jelöltként indul. Migránsbarát és multikulti hívő…    

A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak elnökjelöltje, Francois Fillon szerint tévednek a közvélemény-kutató intézetek, amelyek a húsz nap múlva esedékes elnökválasztás első fordulójában harmadik helyre jelzik őt, mert ő lesz Franciaország következő államfője.

Amióta a családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása miatt ügyészségi vizsgálat indult Francois Fillon ellen, a konzervatív jelölt a felmérések szerint a harmadik helyre esett vissza. Ha most tartanák az első fordulót, a közvélemény-kutatások szerint Fillon 17-20 százalékos támogatottsággal nem jutna be a második fordulóba, ahol a 25-26 százalékos támogatottsággal fej fej mellett az élen haladó független Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter és Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke között dőlhet el az államfői szék sorsa.

Francois Fillon kampánystábja azt feltételezi, hogy a január elején közel 30 százalékos jobboldali táborból kihátrált, csalódott szavazók nem tűntek el teljesen a jobboldal közeléből, csak egyszerűen nem merik nyilvánosan támogatni a megvádolt jelölt támogatását. Azaz Fillon szerint a jobboldali választók körében létezik egyfajta "rejtőzködő szavazat", amely nem látszik a felmérésekben, s amely csak a szavazófülkék magányában fog megnyilvánulni, ahol az emberek a meggyőződésükre hallgatva a programok között választanak, félretéve az azt képviselő jelölt személyét. 

Az IFOP közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint a rejtőzködő szavazatról szóló feltételezés akkor volt megalapozott, amikor még személyesen vagy telefonon készültek a felmérések, és az emberek zavarban érezhették magukat, amikor meg kellett mondani, hogy kire fognak szavazni. Amióta viszont interneten készülnek a felmérések, nincsenek többé tabuk az intézetek szerint. 

Az elemző azt azonban nem tartja lehetetlennek, hogy az elpártolt jobboldali szavazók visszatérnek Fillonhoz, és inkább a politikai meggyőződésük, mintsem az erkölcsi ítéletük szerint fognak dönteni az utolsó pillanatban.

A választók negyven százaléka ugyanis még nem tudja, kire szavaz, s a felmérések szerint a bizonytalanok mintegy negyven százaléka jobboldali meggyőződésű, emiatt még nem lefutott az elnökválasztás. 

A Fillont támogató jobboldali politikusok is azt hangsúlyozzák a francia médiában, hogy a jobboldali alternatíva iránti vágy fogja meghatározni az elnökválasztást, s az erősebbnek fog bizonyulni a sikkasztási botrány miatti csalódottságnál. 

"Bonyolult az embereknek egy ilyen közvetlen kérdésre válaszolniuk, amikor két hónapja szüntelenül ömlik a szenny Francois Fillonra" - mondta Valérie Boyer, a konzervatív jelölt szóvivője a BFM francia hírtelevíziónak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatók novemberben sem látták előre Fillon meglepetésszerű győzelmét a jobboldali előválasztáson. Ezt a megállapítást azonban az elemzők azonnal visszautasították, ugyanis a legtöbb intézet jelezte Fillon hirtelen, dinamikus előretörését az előválasztás első fordulója előtt, s a kampány utolsó két napjában már ő számított a favoritnak. 

Fillon stábja azt is kijelentette, hogy a közösségi oldalakon és általában az interneten sokkal kedvezőbb Fillon megítélése, mint amit a felmérések mutatnak.

Thomas Guénolé politológus - aki a jelölteknek az internetes megjelenését vizsgálja - nem zárta ki, hogy Francois Fillon támogatottságát alábecsülik a közvélemény-kutatások. Ugyanakkor szerinte ennek elsősorban az az oka, hogy maguk a közvélemény-kutatások is az interneten készülnek, ahol az idősebb korosztályt a legnehezebb megfigyelni, márpedig ők azok, akik elsősorban Fillon szavazótáborához tartozhatnak. 

Yves-Marie Cann közvélemény-kutató szerint ez esetben már a 2012-es elnökválasztáson és az azt követő európai parlamenti vagy regionális választásokon is hibázniuk kellett volna a felméréseknek, de ez nem így volt, mivel az intézetek olyan kvótarendszerrel dolgoznak, amelyben minden korosztályt a lakossági arányának megfelelően tesztelnek. 

A francia elnökválasztáson egy százalékpont mintegy 300 ezer szavazatnak felel meg, azaz Fillonnak legalább másfél millió szavazót kell ahhoz visszahódítania, hogy esélye legyen bejutni a második fordulóba. Brice Teinturier, az Ipsos közvélemény-kutató intézet igazgatója a legnehezebbnek a 20 százalékos határ átlépést ítéli meg Fillon számára. A jelölt megszorító gazdasági programja ugyanis már a sikkasztási botrányt megelőzően komoly aggodalmakat váltott ki a mérsékelt jobboldali választók körében, egyebek mellett a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése vagy a társadalombiztosítás reformja miatt. Az elemző szerint elsősorban ezért lesz nehéz a konzervatív jelöltnek kiszélesíteni a szavazótáborát a fennmaradó három hétben. (mti hír)

http://windofchange.blogstar.hu/./pages/windofchange/contents/blog/36818/pics/lead_800x600.jpg
emmanuel macron,francia elnökválasztás,Franciaország,francois fillon,marine le pen
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?